Makó város

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Csongrád megye
Kistérség: Makói kistérség
Lakosság: 25 fő
Terület: 229.23 km²
Népsűrűség: 0,11 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 62

Fekvése

Makó Magyarország Dél-Alföld régiójában, Csongrád megyében, a Maros jobb partján található. Szegedtől 32 kilométerre keletre található, a Makói kistérségben, aminek közigazgatási központja. A várostól északra Hódmezővásárhely található, 30 kilométerre, keletre 20 kilométerre van Makótól a nagylaki határátkelő, de a városhoz legközelebb a kiszombori határátkelő helyezkedik el, körübelül 5 kilométerre. A román és a szerb határ közelsége miatt igen fontos közlekedési csomópont, az Európai Unió egyik déli kapuja.

Két történeti táj, a rétség és a mezőség találkozásánál fekszik. Az itt található "fekete föld" páratlan adottságokat nyújt a hagymatermesztésre, a makói hagyma is a Maros folyami hordalékának, a réti agyag és a vályoggal fedett löszhát keverékének köszönheti szilárdságát és kivételes minőségét. Az Alföldön helyezkedik el, annak is legalacsonyabb vidékén. Tengerszint feletti magassága 81-82 m, ezzel Makó Magyarország legmélyebben fekvő városa. A marosi ártéri erdők, illetve annak élővilága a Körös-Maros Nemzeti Park részét képezi természeti értékei miatt. Az ún. Makó-árokban, Makó és Óföldeák alatt húzódik Európa leggazdagabb gázmezője, aminek gázmennyisége az 1500 milliárd köbmétert is meghaladhatja,[1] ennek kitermelése a tervek szerint még 2008-ban elkezdődik,[2] 2012-2013 környékére már ötven fúróberendezés működhet.[3]

Közlekedése

A város már a középkorban is fontos vásártartó hely volt, köszönhetően közlekedési csomópont jellegének: a szegedi, a hódmezővásárhelyi és az aradi utak találkozásánál jött létre.

Közúton a legfontosabb út az E68-as nemzetközi út, aminek magyarországi (Szeged - Nagylak) szakasza a 43-as főút. Ez a város teljes hosszán végighúzódik, tulajdonképpen kettészeli Makót. A főút - azonkívül hogy nemzetközi jelentőségű, ezáltal a város könnyen elérhető - főként problémákat okoz az itt lakóknak: az utat kifejezetten a veszélyes anyagok szállítására építették ki, ráadásul a közeli határok miatt a csempészet és az illegális bevándorlás is gondokat okoz. A lesúlyosabb probléma azonban az inzenzív kamionforgalom, ami Románia és Bulgária uniós csatlakozása óta (2007. január 1.) megháromszorozódott[4], a zajterhelés pedig a megengedett határérték, 55 decibel kétszerese lett.[5] Ennek folyományaként a főút menti házak közül többnek az állapota leromlott, értéke csökkent, és az ott lakók életkörülményei romlottak. A főúton hozzá legközelebb eső települések Kiszombor illetve Apátfalva, de a városank közvetlen közúti kapcsolata van Maroslelével, Földeákkal, Köveggyel, és Csanádalbertivel. Makóról ezenkívül a városhoz tartozó külterületeket is közúton lehet legegyszerűbben elérni.

A 43-as főút tehermentesítésére, és a tranzitforgalom okozta gondokra csak az M43-as autópálya lesz az igazi megoldás, aminek a kétszer kétsávos, Szegedtől Makóig tartó szakasza a tervek szerint 2010-re készül el.[6]

Makó vasúti közlekedése a 130-as számú Szolnok-Szentes-Hódmezővásárhely-Makó vasútvonalon, illetve az Újszeged-Mezőhegyes-Kétegyháza (121-es) vasútvonalon történik. Az utóbbi vonalra az állam tavasszal pályázatot fog kiírni, amely magánkézbe juttatná, és térségi vasútként működne tovább. [7] A Makó-Hódmezővásárhely vasútvonal jelenleg működik, de a személyszállítás hosszútávú jövője kétséges. A 121-es vonalon vegyesen 6341-es (becenevükön Uzsgyi) iker motorkocsik és a jellegzetes mellékvonali motorkocsik Bzmot-ok közlekednek általában két mellékkocsival. A 130-as vonalon általában szóló Bzmot-ok közlekednek.

Iskolabusz az autóbusz-pályaudvaron.

A helyközi közlekedésben azonban a vasút helyett az autóbuszközlekedés dominál. A városban található autóbusz-pályaudvarról a kistérség összes településére indulnak buszjáratok. Szegedre, a megyeszékhelyre napszaktól függően negyedóránként, félóránként, illetve óránként indulnak autóbuszok. Ritkább időközökkel, de van autóbuszösszeköttetés a város és a hozzá tartozó külterületek között.

A város korábban jelentősebb helyi közlekedésében ma már viszonylag kis szerepet kapnak az autóbuszok. 3 helyijárat vesz részt a közlekedésben, amiknek menetrendi számai: 2,3,5. Az 5-ös viszonylaton 5B jelzéssel betétjáratok közlekednek. A 7-es vonal közlekedése szünetel. Ezenkívül 3 iskolabusz is üzemel városban, de azt csak a tanulók illetve a pedagógusok használhatják. Ezek az autóbusz-állomástól az önkormányzati általános iskola tagintézményei között közlekednek. A helyijáratok ritka közlekedése miatt a makói helyijáratos autóbuszbérlet felhasználható a város belterületén a helyközi autóbuszokon való utazásra is. A városon belül a kerékpárközlekedés dominál de a gyalogosforgalom, illetve az autós és motoros városon belüli közlekedés is számottevő.

Története

A kezdetektől a török uralomig

Makó és környékének története igen messzire nyúlik vissza. A rézkorból állattenyésztéssel kapcsolatos maradványok maradtak fenn. Környékén másfél tucatnyi kurgánt találtak. A régészeti szakirodalomban Makói-csoport néven ismert rézkori lelet öt edényt tartalmaz. Későbbről főleg szarmata emlékek találhatók, igen nagy számban. A kistérség környékén több, mint 180 nyilvántartott régészeti lelőhely van, legjelentősebbek Kiszombor környékéről, főként honfoglalás kori csatok, ékszerek és lószerszámok kerültek elő.

A település helyén az ezredforduló tájékán jól szervezett uradalom volt, ami Ajtony földjeihez tartozott. Ennek Marosvár (tulajdonképpen a mai Csanád városa) volt a központja. Ajtony, bár bizánci papokat hívatott, és Vidinben névlegesen megkeresztelkedett, pogány volt. Ezenfelül az Erdély sóbányáiból és a vízi kereskedelemből származó jövedelmeket magának tartotta meg, fegyveres erőinek a száma pedig még államalapító királyunkén is túltett. Ennélfogva összeütközésbe került I. István királlyal, aki a Nagyőszi csatában legyőzte. A királynak nagy segítséget adott Csanád vezér, aki Ajtony egykori embere volt, részeltes leírást közölt István királynak Ajtony táboráról, az ütközet során átállt a király oldalára, és ő maga végzett egykori urával. Ezután ez a terület a Csanád nemzetség kezébe került, Ajtony minden ingóságával és állatállományával együtt. Később is ennek a nemesi famíliának a leszármazottaiból kerültek ki a város földbirtokos családjai: a Telegdiek, Makófalviak, Tömpösiek.

Makó első említése 1247-ből, Vlnuk alakban maradt fönn. Ez a történészek véleménye szerint révet, folyami átkelő szót jelölt, de mint tulajdonnév, nyolcszáz év után Szegeden, mint Vőneki családnév fennmaradt. A település hosszan húzodott a Maros jobb partján, és igen fontos átkelőhely volt a gyors sodrású folyón. Később a Makó családhoz került, Makó bán uralma alá, aki felvirágoztatta, és új nevet is adott neki: Makófalva. A bán egyesitette a mára teljesen a városba olvadt apró falvakat(Kisfalud, Malomszög, Szentlászló, Szentmargita, Waffalaka, Vásárhelymakó). II. András király mellett részt vett a keresztes háborúban is.

Az 1400-as évektől Makó végéről lekopott a falva végződés, vámot szedett és piacot tartott. Jogilag falu maradt, de mezővárosi szerepkört töltött be. Lakosi kiemelkedtek a jobbágyi sorból, engedményeket kaptak a földesuruktól.

Szőkőkút a makói főtéren A török hódoltság kora

A Mohácsi vészt követő pusztítás kezdetben elkerülte a várost. Makó ekkor már akkora méretű volt, hogy János királynak és kíséretének, valamint a vele találkozó Mehmed bégnek is szállást tudott biztosítani, akik itt tárgyaltak az ország sorsáról. Később a várost elkezték támadni az oszmán csapatok. 1551-ben a makóiak visszaverték Kámber bég támadását. A korábbi találkozón részt vevő Mehmed szandzsákbég már fenyegető levelet küldött a város bírójának, aki a település szabadságát drága ajándékkal váltotta meg. Első ízben 1552-ben Ahmed beglerbég török hordái égették fel a várost, de ez a támadás nem rázta meg a település gyarapodását, lélekszámnövekedését. A kettős adóztatás elől a városba menekültek a környező falvak jobbágyai, növelve a lakosság lélekszámát. Ismét jelentős számú település szűnik meg, vagy olvad bele Makóba, annak részévé válva (Örs, Lándor, Horró, Baromlak, Szemegyháza, Köztelek, Igás, Velnök, Barát, Bial, Módosibugalló) Ezután a város a vidék református központja, esperesi székhelye lesz, és egyike a "hódoltság fővárosainak". Szervezett keretek között teológusokat képeznek a városban, az alföldi marhakereskedelemben a negyedik legtöbb állatot vásárra vivő település lesz. Szolimán temesvári basa csapatai 1596-ban fölégették a paplakot, a templomot, megsemmisült a levéltár és a pecsét is. A város ekkor teljesen kihal, később a hajdúk használták ellenállási fészeknek, de velük együtt az utolsó épületet, a romos templomot is a földdel tették egyenlővé. A támadások után a város 1603-ig üresenen áll, ekkor még csak rövid ideig. 1608-ban Báthory Gábor a Makót védemébe veszi: biztosítja mezővárosi státuszát, és khász várossá nyilvánítja. Ezzel a döntéssel csak évente egyszeri adófizetésre volt kötelezve szultáni birtokként. A fellendülést hamar félbe törte a Makó család kihalása, akik nem oltalmazták többé szülővárosukat. A várost különböző földesuraknak adományozták, akik a városban csak a hasznot látták, és igen magas terheket követeltek lakóitól. A sanyargatásnak az 1676-ban a kamara által kiadott rendelet vetett véget. A makói jobbágyok királyi szabadosok lettek, akiknek nem kellett teljesíteni a földesúri szolgaltásaikat, csak évente egy összegben a kamarának fizettek 100 tallért. Ezidőtájt 600 fő volt a lakosok száma. A legsúlyosabb csapás 1686-ban érte a várost: a Szegedi vesztes csatáról visszavonuló tatár csapatok Galga kán vezetésével kegyetlen módon legyilkolták a civileket, az összes épületüket a tűz martalékává tették. Akkor, amikor az ország legnagyobb területe felszabadult a török uralom alól, fejlődni kezdett akkor Makó megszűnt létezni, és 13 évig nem is történt kísérlet a visszatérésre.

A Habsburg abszolutizmus alatt

Makó tehát lakatlanul került vissza a Magyar Királysághoz, de nem sokáig maradt az. Az 1699-es pozsonyi oklevél adómentességet és közmunkamentességet ígért mindenkinek, aki visszatelepül. Innentől fogva egy teljesen új Makó története kezdődik, a város gyorsan fejlődött, lakossága (akinek háromnegyede a pusztítás előtt is makói volt) nagy iramban nő. Az oklevél kiadásának napján ünnepli Makó a város napját. Új településrészekkel, orosz és zsidó negyeddel is bővült. A város II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában nem vállalt jelentős szerepet, de a fejedelem megvédte azt a fosztogató csapatoktól. 1730-ban Csanád vármegye székhelyévé válik. Felépül a megyeháza és több templom is. Megszervezik a városi tanácsot, és közigazgatási funkciók betöltésére alkalmas testületeket. A Maros többször is elöntötte Makót, de ennek pozitívumaképp rendezett városkép jött létre, tervezett utcákkal. Mérnökök és földmérők tervezték az új városrészeket, ahol már vegyes felekezetű a lakosság. Mária Terézia azonban jól elbánt a várossal: a jobbágyokra hatalmas terheket rakott, a várost pedig a Csanád egyházmegye püspökeinek adta. A lakók hiába tiltakoztak, megkezdődött a város sanyargatása. Bár a püspököknek a szerbeket kellett volna távoltartani, kötelességükkel mit sem törődtek, így azok folyamatosan fosztogatták a várost. Krisztovics Imre püspök pedig teljesen maga elé hangolta a város lakosait, nem törődve azok kiváltságaival, robotra kötelezte őket és földjeiket elvette. Ezzel kirobbantotta az Úrbéri per (1778-1859) néven hírhedté vált konfliktust, amely nyolcvan évig tartott, és passzív ellenálláson túl fegyveres konfliktus is kibontakozott. Végül a viszálykodást peres úton zárták le, némi területet átengedve az akkori püspöknek, de robotmunkát nem vállalva. A török időkből megmaradt szőlőművelés mellett a vízi-, gőz-,és szélmalmok üzemelése is jelentős szakmává lép elő(ezekből összesen 39 működött a városban az 1780-as években. A város bíráskodási jogot kapott közösségi, gazdasági és háztartási ügyekben. Büntetésképpen pénzbirságot, testi fenyítést, vagy cigányok általi kihajítást írhatott elő. Betyárok befogadása esetén a házától meg kellett fosztani annak tulajdonosát.

A reformkortól a dualizmusig A városháza épülete

A város képviselői mindvégig a haladás mellett tették le a voksukat: elfogadták az örökváltság javaslatát, a 12 pontot, valamint kijelentették, hogy "Vérrel is készek áldozni a szabadságért". A szabadságharc kezdetekor a szerb hadserege az ország teljes területét elfoglalta a Maros vonaláig, így Makó stratégiailag fontos város lett. A városban maga Kossuth Lajos is tartózkodott, aki népfelkelést hirdetett. A városnak a harcok első szakasza alatt menekültek áradatát kellett befogadnia, később tevékenyen is részt vett abban. Dobsa Lajos megkezdte a szabadcsapatok szervezését, az egyházak templomainak harangjaiból ágyú készült. A város rendezett tanácsúvá vált. A makói csapatok (megközelítőleg 428 makói férfi) az ellenségre súlyos csapásokat mért a környező falvak (Deszk, Kiszombor) melletti csatában, de a forradalom bukását az alföldi mezőváros sem kerülhette el. Az orosz csapatok támadásaira Szőregnél a csatát elvesztették, és későbbb letették a fegyvert az osztrák csapatok előtt, kilenc nappal a világosi fegyverletétel előtt. A szabadságharc után a tisztviselőket börtönbe, az egyházi tisztviselőket kolostorba kényszerítették, a harcokban résztvevő férfiakat az osztrák seregbe sorozták be.

A kiegyezés után felpezsdült az élet: Szeged után Makó volt a vidék első városa, ahol aszfaltoztak és artézi kutakat fúrtak, a városban villanytelep létesült. Eltörölve az osztrák-magyar vámvonalat a gazdasági teljesítmény, ami főként mezőgazdasági cikkekből állt megsokszorozódott. 1890-ban Makó népessége elérte a 31 639 főt, az ország 12. legnagyobb városa volt lakosság alapján, megelőzve többek között Pécset, Kassát, Miskolcot és Brassót is. 1883-ban a két évvel korábban megalakult ACSEV munkája nyomán begördült az első vonat a település állomására. A Marosra vasúti és közúti hidakat is építettek. A város rendezett tanácsú lett. Dobsa Lajos, a város szabadcsapatainak 48-as tábornoka lesz a város követe. Felépült a faszínház és a mozi, elkészült a gimnázium impozáns épülete és az internátus, helyi újságok tömegei láttak napvilágra. A város kulturális-gazdasági fellendülését a honfoglalás milleneumának idején érte el.

A XX. század első fele

Makó lakossága az első világháború idején 37 ezer fő volt, ebből 8500 katona vett részt a világháborúban. Makó lakosságának kétharmada volt mezőgazdasági munkát végzett, a rekviráláskor kért hagyma előteremtése az ő feladatuk volt. A szükséges mennyiségnek azonban csak egytizede került beszolgáltatásra. Családonként kevesebb, mint 40 dkg kenyérből gazdálkodtak az emberek naponta. Az olasz frontról a makói katonák október 31-én térnek haza, már az Őszirózsás forradalom eszméit magukban és jelvényeit ruhájukon hordva. 1300 makói lett a világégés hősi halottja.

Az Oroszországból hazatérő hadifoglyok - akik aktívan rész is vettek a kommunista forradalomban - voltak a fő megszervezői a katona-, paraszt- és munkástanácsoknak. Makó tanácsának vezetője Zombori Lajos lesz, a tanácsválasztásokkor 12 ezren voksoltak . Felállították a forradalmi ítélőszéket, a vörösterror makói képviselőjét. Az új rendszer pozitív hatása voltm hogy kötelező egészségügyi vizsgálatokat, vasárnap munkaszünetet rendeltek el, és engedélyezték a piacot. A főként munkásokból álló vörös hadseregbe Makón 189 embert toboroztak. A földeket és a téglagyárt államosították, csakúgy mint a 2 makói nyomdát.

A nemsokkal később érvénybe lépett Trianoni békeszerződés súlyos törést hozott: a várost elvágták hagyományos erdélyi és bánsági piacaitól, csökkent a bevetett földek száma, 3000 ember vált munkanélkülivé. Bár a lakosság ekkor érte el legmagasabb számát - köszönhetően az elcsatolt területekről menekülőknek - a várost érintő problémák tovább súlyosbodtak. Az húszas évek végére a gazdasági világválság miatt a mezőgazdasági termékek árai csökkentek, az 1930-as aszály következtében óriási lett a munkanélküliség, és a kormány támogatásának hiánya miatt (a gabontermelőkön igyekeztek segíteni, a hagymásokat figyelmenkívül hagyták) gazdasági káosz lett úrrá.

A harmincas évek közepére stabilizálódott a helyzet, megnőtt a hagymások súlya városban , és az értelmiségiek aránya ius növekedett. A közélet minden téren felpezsdült: országosan elismert tanárok dolgoztak a gimnáziumban, régészeti ásatások folytak a tiszteletbeli makai vezetésével, művésztelep jött létre, nyaranta 150 színházi előadást tartottak az 1936-ban épült Hagymaházban, Klebelsberg Kúnó irányításával több új iskola létesült. Az írástudatlanok száma 5% alá csökkent. A Nemzeti Parasztpárt 1939-ben itt alakult meg Erdei Ferenc vezetésével, míg 1937-ben a Márciusi Front bontott zászlót ugyanitt. Justh Gyula országgyűlési képviselőként támogatta a város fejlődését.

A II. világháború során az ukrán front csapatai érték el először a várost Malinovszkij tábornok vezetésével. A magyar-német csapatokat 1944. szeptember 26-án szorítják ki a városból. A mai Magyarország területén lévő települések közül az elsők között esett el, nem sokkal Csanádpalota után, ami az első, Vörös Hadsereg által elfoglalt település volt. A városon átvonuló csapatok felrobbantották a Maros-hidat, és a városban átvette az irányítást a SZEB. Makónak 500 hősi halottja volt a nemzetközi konfliktus során.

1950-től a rendszerváltásig

A jugoszláv határ közelsége miatt, egy esetleges délszláv támadástól tartva a várost nem fejlesztették, a város elmaradottá vált. 1950-ben végleg megszüntették Csanád megyét, ezzel elveszítette megyeszékhelyi rangját. Az 1970-es árvíz után nagyvolumenű lakótelepépítések, infrastrukturális beruházások és iparfejlesztések kezdőzdtek. A betelepülő ipari létesítmények azonban szinte kizárólag budapesti gyárak leányvállalatai voltak, így ezek szinte azonnal kivonultak a piacról a rendszerváltáskor. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteket hoztak létre, amelyek eredményesen működtek, és vitték tovább a makói hagyma hírnevét. Az iskolák száma megkétszereződött, könyvtár, rendelőintézet és fürdő jött létre. Az egykor aktív és pezsgő , Makóhoz tartozó tanyaközpontokat felszámolták. Járási központtá tették a várost.

Légifelvétel a József Attila Gimnáziumról és a Városi Sportcsarnokról A mai Makó

A rendszerváltás után a város infrastrukturális ellátottsága ugrásszerűen javult. A szocialista időszak alatt jelenlévő cégek felszámolták üzemeiket, ismét jelentős tényezővé téve ezzel a munkanélküliséget. Ennek orvoslására 1998-ban Makót és térségét vállalkozási övezetté nyilvánította az állam. A vállalkozási övezet jelentős adó- és pénzügyi kedvezményeket nyújtott egészen 2007. december 31-ig. Az ezutáni időszakban a legfontosabb beruházások színtere az Ipari Park lesz, ami a város északkeleti részében helyezkedik el. Főként a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozására, illetve könnyűipari termékek előállítására szakosodott cégek telephelye üzemel itt.

Kistérségének központjaként 50 000 embert lát el szociális. Ezen a szerepén túl, az ország délkeleti kapujaként Európai Uniós és nemzetközi kapcsolatok közvetítőjeként érvényesül. Fő kitörési pontja az idegenforgalom lehet, melyben a hangsúlyt a kultúrális programok és termálfürdő alkotja. A Magyarország Legvirágosabb Városa és az Európai Ezüstérmes Város díjat folyamatos fejlődés eredményeként érte el: a rendszerváltáskor még a legkevesebb zöldterülettel rendelkező magyar városok között volt. 2007-ben az Idősbarát Önkormányzat díjját nyerte el az államtól, ezenkívül az Európa Oklevél birtokosa amelyet az Európai Unió adományozott neki "elismerve Makó város önkormányzatának erőfeszítéseit, amelyet az európai eszmék népszerűsítéséért igen dicséretre méltó módon tett".

A Korona szálló épülete, előtérben az I. világháborús emlékmű.

Nevezetességei

Fő szócikk: Makó nevezetességei

Hagymaház (2000), tervezte: Makovecz Imre. Makó legmodernebb színháza, melyet az egykori hagymások művelődési központjának helyére építettek. A Színház hatalmas nézőtérrel, rengeteg kis klubbal és tárlattal várja az idelátogatókat.
Az Espersit-ház, ahol József Attila lakott az Internátusból való kicsapása után. Itt ismerkedett meg későbbi mecénásaival, Juhász Gyulával és Espersit Jánossal, s második szerelmével, Cacával, Espersit Máriával.
A marosi gyógyiszap és a makói gyógyvíz. A két, gyógyító hatású geológiai kincs nagyon régóta ismert, de hivatalosan csak az ötvenes években kezdtek vele foglalkozni. 1956-ban voltak az első fúrások, amelyek során felszínre jutott a 41 celsius fokos gyógyvíz 993 m mélyről. Az iszap 5 év múlva vált hivatalosan is gyógyiszappá. 1982-ben indult be a fürdőben a gyógyrészleg, amely ma is fontos szerepet tölt be a Makói Termál és Gyógyfürdő szolgáltatásaiban, az élményfürdő részleg mellett, köszönhetően annak, hogy reumás megbetegedések ellen igen hatásos. Az intézmény 1991 óta körzeti gyógyfürdő.
Korona szálló. Klasszicista, eklektikus és romantikus stílusjegyeket hozdoz magán. Több fázisban épült, 1870 körül. A szálló épülete helyén mindíg is fontos kereskedelmi találkozóhely volt. 1999-ben külső homlokzatát teljesen felújították. Belső átalakítása és felújítása jelenleg is folyamatban van – az épület konferenciaközpont részlege, valamint étterme már elkészült, de a szállodai rész elkészültére még egy ideig várni kell.
A város keresztény templomai: a Szent István téri templom, az Újvárosi református templom, a Református ótemplom, a Kálvária kápolna, az Újvárosi evangélikus templom, a Csanád vezér téri kápolna, a Makói görög katolikus templom, valamint az Újvárosi katolikus templom
Ortodox zsidó zsinagóga 1895 óta áll, ez a romantikus lépcsőzetes homlokzatú izraelita templom. 2000-ben a műemlék restauráláson esett át. A II. világháború során a város nagyszámú izraelita lakosát elhurcoltál, ezáltal a hitközség felbomlott. Jelenleg a zsinagóga megemlékezések színhelye, előzetes bejelentkezéssel látogatható, de már nem celebrálnak benne istentiszteleteket.
Bagolyvár, a város legrégebbi emeletes épülete több, mint 180 éves. Klasszicializáló stílusú, máig a Makói Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet épületegyüttesének része.
Városháza: a régi Csanád vármegye közigazgatási központja, 1834-1836 között épült klasszicista stílusban Giba Antal tervei alapján. 1929. április 5-én Bartók Béla adott itt koncertet a makaiaknak.

Kulturális élet

Hagymafesztivál

Makó immáron 16 alkalommal rendezte meg a Makói Nemzetközi Hagymafesztivált. Az eredetileg szakmai konferenciának induló programsorozat mára kinőtte magát, és a vásár, a kiállítások, a koncertek, a táncműsorok is elengedhetetlen részei lettek a jeles eseménynek. A testvérvárosi kapcsolatok ápolására is sok kerül a 3 napos rendezvényen.

Makói Muzsika

A több hétvégén át tartó zenei programokra jelképes árú összegért lehet jegyet venni. Komoly- és könnyűzene egyarát helyet kap a szinpadon, csakúgy mint musicalek széles sora. A szabadtéri esemény egy-egy előadását több mint 1500-an látták.

Haverock Party

A Városi sportcsarnokban kerül sor a fiataloknak szóló nyárbúcsúztató eseményre. Mindig színvonalas magyar rockcsapatok lépnek fel, amelyek között helyet kap a különleges hangzású helybéli Overdream együttes, ami a makóiak egyik kedvence.

Maros néptáncegyüttes

A Hagymaház, a makói színház

A nagy hírű néptánccsoport is Makón működik. Az együttes, amely 170 tagot számlál minden évben 2 nagyfellépést tart: a Farsangi gálát, és az Évadzáró előadást. Ezenkívül 3-4 külföldi meghívást kap, és a térség falunapjain, nyugdíjas találkozóin, és egyéb rendezvényein – például a hagymafesztiválon is fellép. Sok díjat tudhat magáénak, többek között a Makó Városért Érdemérmet, és a Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díját is.

Hagymakarnevál

A város össznépi farsangi mulatsága, melyre bárki benevezhet. A jó hangulatú eseményen Makó apraja-nagyja együtt búcsúztatja a telet.

Makói Művésztelep

A képzőművésszerti alkotótábornak is Makó ad helyet.Az évenete 3 hétig tartó program igen különleges, hiszen kizárólag határon túli magyar művészeket hívnak meg. A rétsztvevők két művüket hagyják meg a városnak, amely a helyi gyűjteménybe kerül. Ez az esemény elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia millenniumi pályázatának arany oklevelét.

Lásd még: Makói média

Sport

Makó sportélete igen gazdag. A focicsapat, a Makó FC jelenleg az NB II-ben, míg a férfi és női kézilabdaválogatottja az NB I-ben nyújt szép teljesítményeket.A városi sportcsarnok kiemelkedő jelentőségű, hiszen a nemrég átadott létesítmény sok neves sporteseménynek ad otthont a városban, például a Aerobik Magyar Kupa Döntő és Hungarian Opent is rendezték itt, ezenkívül a sportcsarnokban játszanak a város sportcsapatai hazai mérkőzéseket.A városban lehetőség nyílik a horgászatra, és bár jelentős horgászversenyek nicsenek a városban, mégis többb makói horgász tagja a nemzeti válogatottnak, amely hazánkat képviseli a horgász világbajnokságokon.A focival kapcsolatban számos helyi, vagy kistérségi versenyt rendeznek, mint például a Maros Kupa, vagy a Hagyma Kupa.

Külföldi kapcsolatai

Testvérvárosai

Ada, Szerbia
Csíkszereda, Románia
Nagyszentmiklós, Románia
Zseliz, Szlovákia
Martinsicuro, Olaszország

Egyéb kapcsolatai

Jasło, Lengyelország – 1998. május 3-án, a Makói Városnap alkalmából, létrejött az együttműködési szándéknyilatkozat dr. Buzás Péter, Makó, és Andrzej Czernecki, Jasło polgármestere között.
Radomsko, Lengyelország – 1990 óta a két város delegációi rendszeres látogatások alkalmával találkoznak.
Kyriat Yam, Izrael – A két város közötti kapcsolatfelvételt a makói Magán Zeneiskola és az ottani zeneiskola kezdeményezte 1999-ben. Ezért főleg kulturális és művészeti kapcsolatokpk vannak a két város között.
Xinyang, Kína – 1997-ben kezdődött a kapcsolat, 2000-ben együtműködési megállapodást írtak alá, gyermek cserediákok küldésének lebonyolítására.
Rheine, Németország – A kapcsolat oktatási intézmények és az ottani gimnáziumok, valamint a művészeti csoportok közötti együttműködésen, csereszereplésen alapulnak.
Atca, Törökország – Fejlesztési, struktúrális ismeretség kiépítése okán jött létre a kapcsolat.

Oktatási Intézményei

Makói Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet
Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium
Szikszai György Református Általános Iskola
Pápai Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Diákotthon
Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézményei:
- Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola
- Galamb József Szakképző Iskola
József Attila Gimnázium
Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola

Érdekesség

A városnak semmi köze sincs az elterjedt mondáshoz: Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől, ugyanis e mondás Makó vezér nevét őrzi.

A város szülöttei

Bánhidy Béla (1836-1890) politikus, országgyűlési képviselő
Berek Kati (*1930) a Nemzet Színésze;
Csorba János (1897-1987) ügyvéd, lapszerkesztő,Budapest főpolgármestere;
Csutak Kálmán (1820-1888) honvédezredes az 1848-as szabadságharcban
Dégi István (1935-1992) színművész;
Diósszilágyi Sámuel (1882-1963) orvos, röntgenprofesszor
Erdei Ferenc (1910-1971) agrárközgazdász, szociológus, politikus, az MTA tagja
Erdei Sándor (1915-1984) író, az Írószövetség főtitkára, művelődési miniszterhelyettes;
Galamb József (1881-1955) gépészmérnök, a Ford Motor Company konstruktőre;
Hajnal Antal (1838-1907) mérnök, a fiumei kikötő tervezője;
Hervay Gizella (1934-1982) író, lapszerkesztő;
Kléh János (1881-1919) festőművész;
Kocsis Imre (*1940) Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész, egyetemi tanár;
Kristóffy József (1857-1927) politikus, a darabont-kormány belügyminisztere;
Lengyel Lajos (1904-1978) tipográfus, Gutenberg-díjas könyvművész;
Makai Emil (1870-1901) költő;
Marczibányi István (1752-1810), az irodalom és a tudomány mecénása;
Mályusz Elemér (1898-1989) történész, egyetemi tanár, az MTA tagja;
Páger Antal (1899-1986) Kossuth-díjas színész;
Palya Bea (*1976) népdalénekes, előadóművész
Pulitzer József (1847-1911) magyar származású amerikai újságíró, lapkiadó;
Saitos Gyula (1896-1967) újságíró, József Attila-kutató;
Szabó Dezső (1882-1966) történész, akadémikus, egyetemi tanár;
Szakáts Gábor (1892-1937) feltaláló (lángszóró, páncéltörő ágyú);
Szentpéteri Csilla (*1965) zongoraművész;
Szirbik Antal (1888-1971) költő;
Tettamanti Károly (1912-1983) Kossuth-díjas műegyetemi tanár;
Tóth Endre (1912-2002) Amerikába kivándorolt filmrendező
Torma Imre (1893-1954) festőművész.

Források

^ A Scotia készletelemző cég mérései, 2007.

^ http://www.delmagyar.hu/mako_hirek/az_ev_masodik_feleben_megnyilhatnak_a_makoi_gazcsapok/2044560/ Szabó Györgynek, a TXM Kft. igazgatójának nyilatkozata az egyik regionális lapban

^ Marc A. Brunner, a kitermelést végző cég elnöke, 2007.

^ http://www.delmagyar.hu/mako_hirek/tablakkal_es_traffipaxszal_a_kamionok_ellen/2041144/

^ Németh Pál nyugalmazott mérnök mérései 2007. A dokumentumok megtekinthetők a József Attila Könyvtárban

^ http://www.delmagyar.hu/mako_hirek/a_tisza-hidat_jovore_mar_epiteni_kell/2041403/

^ http://www.delmagyar.hu/mako_hirek/tavasszal_hirdetnek_vasuti_palyazatot/2041810/

Következő községek

További községek